Az újrakezdés rögös útvesztőjén | Monica Wood: Szeretni annyi, mint

A nyár folyamán bepillanthattam a könyvmolyok imádott témakörébe, a könyvesboltok falai mögé A könyvesbolttal, és mivel roppant mód élveztem ez a „hazai” terepet – történetet a könyvek iránti szenvedélyről -, így a Szeretni annyi, mint tökéletes folytatásnak bizonyult ahhoz, hogy tovább merüljek ebbe a mámorba, mielőtt elszabadítom a rettegés poklát, ha már javában tapossuk az őszt. Bár ez a mű már nem egy az egyben az irodalom szeretetére építi cselekményét, de fontos alappilléréül szolgál a könyvek mindenre kiható ereje.

– A könyvek nem oldják meg a problémáimat, Harriet.
– Nem, de perspektívát adnak a problémáidnak. Lehetővé teszik, hogy a problémáid lélegzethez jussanak.

Violet, aki nagyon fiatalon került a rácsok mögé, börtönbüntetésének végére jár, és az egyetlen dolog, ami lelket önt bele ebben az időszakban, a börtönben szervezett könyvklub.
Harriet idős szociális munkás, egykori tanárnő, a börtönbeli könyvklub vezetője.
Frank nyugdíjazott ezermester, akit alkalmaznak abban a könyvesboltban, amelynek Harriet rendszeres látogatója.
Három, elsőre egymástól független karaktert ismerhetünk meg a regény elején, akiknek több kapcsolódási pontja van egymáshoz, mint azt elsőre gondolnánk, sorsuk pedig a cselekmény folyamán forr igazán egységgé, és mindhármuk számára, tartsanak is életük különböző szakaszában, az újrakezdésre helyeződik a hangsúly.

TOVÁBB →

Ha egy kellemesen nyugodt olvasmányélményre vágysz | Hvang Borum: A könyvesbolt

Éljünk bárhol, legyen bármilyen kultúra, amely körbevesz minket és jellemző ránk, egy biztos: az olvasás szeretete univerzális gondolatok mentén halad, és könyvmolyként ilyen közegben piszkosul jól esik elmerülni. A dél-korai szerző, Hvang Borum regénye, A könyvesbolt tökéletes példa erre.

„Minél többet olvasunk, annál együttérzőbbek leszünk másokkal. Egy olyan világban, ami folyton arra késztet minket, hogy a sikert hajszoljuk, az olvasás arra ösztönöz, hogy megálljunk, és figyeljünk a körülöttünk lévő emberekre. Hiszem, hogy ha többen olvasnának, a világ egy kicsivel jobb hely lehetne.”

A regény alaptörténete nem az a rózsaszín felhőbe csomagolt cukormáz, amit egy tipikus, a könyvek szeretetét sugárzó történettől várnánk: a főszereplő, Jongdzsu a korábbi életét gyakorlatilag felégetve, maga mögött hagyva megnyitja a saját könyvesboltját. Döntésének megkérdőjelezése, és múltjának árnya beszivárog ugyan jelenének hétköznapijaiba, de a könyvek odaadó szeretetét, a vásárlók és az irodalom iránti elkötelezettségét szem előtt tartva képes lesz az újrakezdésre, mi pedig végigkísérhetjük ezen az útján, a környezetének részévé váló emberek sorsával együtt.

TOVÁBB →