Az antológia első részét a 2023-as év elején olvastam, amikor még a horror irodalmával leginkább puhatolózó kapcsolatban álltam, és tulajdonképpen ez az év volt az, amikor jobban elkezdtem a műfaj felé fordulni, kezdve az antológiával, belekóstolva a kannibalizmus legsötétebb bugyraiba is, majd belebolondulva Kingbe, így azóta már bőven kijelenthető: levedlettem a finomkodás fátylát, és egyenesen kutatom azokat a történeteket, amelyeken borzonghatok vagy sokkolódhatok. A novellagyűjtemény mindig kiváló alkalom erre, főként akkor, ha országhatárokat is átszelnek vele, sokszínűsítve a palettát, amire a Valancourt Books szerkesztői is vállalkoztak, immár másodszorra.

Már A sötétség szavaiban is érdekes volt olvasni a különféle országokból származó, más-más hangulatú és hátterű irományokat, ezt A borzalmak hívása remekül folytatja: a legelején ismét ötletes térkép segítségével navigál bennünket, ezúttal hova és milyen módon kalandozunk el a horror és/vagy weird fiction mezsgyéjén keresztül. Az egyes novellák előtti bevezetőben pedig felvázolásra kerül az adott ország zsánerhez való viszonya, továbbá különféle képviselőinek rövid bemutatása, közelebb hozva ezzel az adott művet, illetve néhány írás esetén még illusztráció is belecsempészésre került, a hangulat fokozása érdekében. Egy kívül-belül ízlésesen és kreatívan összeállított antológia, látszik, hogy foglalkoztak vele, és szívvel-lélekkel készült.

„A horror sok mindenre képes – szórakoztathat minket, megrémiszthet, de gondolkodásra is sarkallhat.”

A struktúrán is meglátszik a gondos válogatás eredménye: az elején fokozatosan vezeti be az olvasót a rettenet falai mögé, utána pedig ott csap le, ahol csak nem szégyell, miközben nem csupán az az egyetlen célja, hogy ránk ijesszen, hanem lélektani vetületet beemelve, még el is gondolkodtasson kicsit az olvasottakon. A háború erre kitűnő példa, amelyben az ember és a háború viszonyát karcolgatja, de az orosz  A Regensburgi Fesztivál is hátborzongató helyzetet fest le, ahogy egy vezető bosszúszomjas tettét éli ki a város gyermekkórusán.

Kellemes meglepetésként ért, hogy a távol-keleti irányt megcélozva, Japán, Kína és Dél-Korea is képviselve lett, főként, hogy itthon ez a műfaj regény vagy novella formájában ritka, mint a fehér holló – pedig horror fronton meglehetősen erős gyökerekkel rendelkeznek. Csang Jüezsan Fehércsont hárfája ráadásul az egyik legkülönlegesebb és legelrugaszkodottabb novellája a kötetnek, amelyben egy feleség bizarr áldozatot hoz, hogy férje befejezhesse remekművét.

Az antológia további érdekes momentuma, hogy hazánkban ismertebb írók is képviseltetik magukat: az észt Indrek Hargla (akit a Metropolis Media gondoz), illetve az izlandi Steinar Bragi (aki már megfordult az Animusnál, illetve 2024-ben a Metropolis Media is kiadott tőle regényt) novellája is olvasható. Mindkettejük ötlete nagyon erős és bizarr. A tammõkülai gabonaszárító egy szellem által megszállt gabonaszárító sötét bugyrába kalauzol, a Bragi tollából származó A harangnyelv pedig egy falu újszülöttjei köré fonja rémes meséjét. Utóbbi számomra a legsokkolóbb volt a megannyi borzalom közül, és bár a skandináv író már megjelent könyvei nem állnak túl magas százalékon, az biztos, hogy egyszer sort kerítek rájuk, akkora hatással volt rám.

Az emberi természet kiszámíthatatlan, vagy épp elkerülhetetlen aspektusai sem maradhattak említés nélkül, itt van például A hangya, amelynek központi eleme egy groteszk bosszú, vagy a Hamuálmok, amely egy átvittebb értelmű felnőtté válás tüzes végbemenetelét mutatja be. A családi hagyományok elől sincs menekvés, ezt az Elsőszülött sokkoló cselekménye garantálja, ahol megismerhetjük egy fiatal pár kétségbeesett próbálkozását arra vonatkozóan, hogy a családdal szembemenve, megmentsék első gyermeküket az áldozat szerepétől.

Csupán néhány példát emeltem ki, amelyek számomra a legemlékezetesebbek voltak, de akad még szép számmal figyelemre méltó novella, és bár a második válogatás esetében nem állíthatom, hogy a húsz történet közül mindegyik egyenes utat talált hozzám, ennél a mennyiségnél nem is vártam ezt. Annyi bizonyos, hogy mindenki meg fogja találni benne a saját maga által preferált, vagy legmaradandóbb élményt jelentő írást.

Köszönöm szépen a Kiadónak a lehetőséget, hogy elolvashattam.

4/5