A tökéletes trükk mind regényben, mind filmben az egyik kedvencemmé vált (kivételesen itt most az utóbbi verzió volt az, amely mindent vitt, tulajdonképpen bármikor újra tudom nézni annak ellenére, hogy filmek esetében ez csak egynéhány mű esetében jellemző rám), ezért nagyon megörültem, amikor felfedeztem, hogy még egy regénye megjelent Christopher Priest írónak magyarul, ráadásul egy igen korai, 1974-es regénye, a Kifordított világ. Bár érezni rajta némi kiforratlanságot – melyet A tökéletes trükknél már kieszközöl -, egy nagyon fantáziadús és érdekes világot sikerült megálmodnia és papírra vetnie.
Egy olyan világot, ahol a város neve Föld, az emberek életkorát pedig mérföldben mérik és ha a fiúk elérik a hatszázötven mérföldes kort, a neveldéből különféle céhekbe tömörülnek. A főszereplő, Helward Mann először a Sínfektető céhhez kerül és ennek köszönhetően jut ki először a város falain kívülre, ahol szembesül vele, hogy városukat az itt dolgozó emberek mozgatják. Egy titokzatos, úgynevezett optimum mögött kell folyamatosan haladnia, hogy le ne maradjon, okokkal azonban nem szolgálnak részére. A fiú bejárja a várostól délre és északra elterülő területeket, melyeket múltként és jövőként említenek és ezen útjai során fedezi fel a furcsa valóságot a város és az optimum működéséről.
Nagyon különleges és kreatív világot teremt ebben a könyvében az író, mely esetében a borító elég jó támpontot ad ahhoz, hogy elképzelhessük ennek a nem mindennapi mechanikának az alapjait. Azt azért hozzá kell tenni, nem lett túl szép a borító, ez a monstrum rajzoltként szerintem sokkal igényesebben mutatna, nem beszélve arról, hogy illett volna az eddig megjelent könyvének stílusához ezzel is érzékeltetve, hogy a két mű egy alkotótól származik.
Nagy pozitívuma, hogy nem elégszik meg annyival, hogy egy teljesen új világ- és társadalomműködést ír le nekünk, az oldalakon előrehaladva folyamatosan hoz be szokatlanabbnál szokatlanabb elemeket és történéseket ehhez kapcsolódóan, felborítva az addigra kialakult elképzelésünket. Szinte kihallottam Mr. Priest megjegyzéseit a leírtakhoz, miközben kaján vigyorral az arcán dörzsölgeti a kezeit: „Azt hiszed mindent tudsz már erről a közegről? Na most figyelj!” Ha az elején a lassabban is indul be a cselekmény, utána kiküszöböli ezt az apró hibát és ahogy kell, felpörgeti az eseményeket és megválaszolja a kérdéses elemeket. Műfaját tekintve a sci-fi kategóriába sorolandó, de annyira olvasmányosan írja le ennek az egész városnak a működését, valamint környezetét, hogy azok számára is élvezetessé tud válni, akiktől ez a műfaj távol áll.
Egyedül a szereplők mondhatók unalmasnak, a főszereplő nem az a világmegváltó típus, csupán sodródik az eseményekkel, nemigazán fejlődik az évek elteltével, bár idővel egyre inkább ki akarja deríteni a város és optimum titkát, ezeknek a megfejtésén kívül olyan nagyon sok mindenre nem jut. Mondhatnám azt is, csak úgy teng-leng, teszi a dolgát, amellyel megbízzák és néha megkérdőjelezi a dolgokat. A mellékszereplők még ennyire sem hagynak nyomot maguk után, eljátsszák a rájuk szabott karaktert és ennyi, sem több, sem kevesebb.
Már az alapötlet miatt örülök, hogy nekikezdtem ennek a regénynek és a gyenge karakterek ellenére új ingerekben gazdag és rendkívüli világot ismerhettem meg.
Christopher Priest - Kifordított világ
Kiadás éve: 2017
Eredeti cím: Inverted World
Eredeti megjelenés éve: 1974
Oldalak száma: 320