Egészen könyvdúsra sikerült a 2016-os évem, összesen 39 könyvet sikerült elolvasnom és bármilyen hihetetlen, de ez az első év, amikor felborult a megszokott tendencia: több papírkönyvet (23) vettem a kezembe, mint amennyi ebookba (16) merültem. Ettől előtörő lelkiismeret-furdalásomat azon nyomban orvosoltam is az új évben és újra a Kindle-t vettem hű társammá, rápakolva megannyi könyvet, hogy helyrebillenjen az egyensúly. Igazából már kezdett is hiányozni, jó volt újra visszatérni hozzá.
Apropó, arról még nem is esett szó, hogy drága jó Kindle 5 olvasóm szülinapom alkalmából leváltásra került, mégpedig egy Voyage-ra – csak hogy márkahűek maradjunk -, amivel azóta is dúl a szerelem.
Nem hittem volna, hogy a háttérvilágítás ennyire kényelmes és praktikus funkció lesz (korábban úgy gondoltam, minek ez nekem), a gombok hiányát pedig már elég jól megszoktam. Ráadásul olyan pazar tokot kaptam hozzá, mellyel sokkal egyszerűbb tárolni, vinni, hozni, magamhoz ölelni, fogni és a többi.
Na de kanyarodjunk vissza 2016-hoz és a számokhoz. A 39 könyv, ha a Goodreads nem csal, összesen 12.902 oldal elolvasását jelentette (plusz-mínusz néhány oldal, mivel nem mindegyik könyvnek volt feltöltve a magyar verziója). A legrövidebb könyv Anna Maria Maki: Zárt helyek igézete volt, örültem is neki, hogy nem kellett több oldalon keresztül szenvednem rajta, a leghosszabb pedig, ha minden igaz Mark Elsberg: Black Out című regénye volt.
Az értékeléseim átlaga 4,1 volt, igazából a legrövidebb irománytól eltekintve nem lőttem mellé olyan hatalmasokat, kisebb-nagyobb csalódások akadtak, de semmi nagy lelki törés.
Nagy nehezen, de öszeszedtem a top 10 regényt, amely a legjobban elnyerte a tetszésemet és ha időmilliárdos lennék, újra elő is venném és még egyszer elolvasnám őket. Ennek hiányában marad a film változatok megtekintése, ha elkészítik őket, vagy ha sikerül hozzáférnem. TOVÁBB →
