A 2022-es évem könyvekben

Amilyen gyorsan elérkezett a 2022-es év, ugyanilyen gyorsasággal értünk is a végére, bárcsak mondhatnám, hogy átlagos év volt, de az előző évekből kiindulva, immár megszokhattuk (sajnos), hogy mindig történik valami olyan, amivel felbolydulnak a mindennapok és változást hoznak magukkal. A gazdasági helyzet, a brutális drágulások újfent felkavarták a könyvpiacot, amely nem elég, hogy a papírhiány okozta súlyokat nyögi, ezek mellett újabb fontos döntések elé állít szinte minden kiadót, igazán pedig a 2023-as évben fogjuk megtapasztalni, mik is lesznek a következmények. De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk a 2022-es év mezsgyéjén, bőven van miről mesélnem róla.

Miközben faltam a sci-fi regényeket továbbra is – ennek kapcsán több, mint 10.000 elolvasott oldalt tudhatok magam mögött -, igazán belemerültem a képregények világába. Eddig is olvasgattam ugyan, de úgy érzem, ez volt az az év, amikor az érdeklődésem hatalmas löketet kapott irányukba, olyannyira, hogy még angolul is beszereztem több példányt is, ami érdekelt, ám itthon még nem jelent meg. Mindig is szerettem volna eredeti nyelven olvasni könyveket, úgy érzem most megtaláltam azt az arany középutat, amellyel még megmarad az élvezeti szint és kitárulhat a világ, végre sokkal bővebb halmazban böngészhetek olvasnivalókat.

Ami még fontos változás volt az évben, hogy a 6 éves Kindle Voyage-om szülinapom apropójából lecserélésre került, így immár egy Paperwhite 5 boldog tulajdonosa lettem. Hat év ide vagy oda, nem hittem, hogy ennyire ég és föld lesz a különbség, hiszen a Voyage sokáig messze felülmúlta a későbbi modellek kijelzőminőségét, de a melegfényt egyszerűen imádom, ráadásul a dark mode is meglepően hasznos tud lenni, ha mondjuk teljes sötétben olvas az ember. Eddig is szerettem az e-könyveket, de ezzel még nagyobb löketet kaptam az olvasásukhoz.

Az 50 elolvasott könyvem közül 12 volt a képregény (2 angolul), emellett 19 olvasmányom volt e-könyv, 19 pedig fizikai példányú regény, mindösszesen 15.470 oldalt számlálva. Műfajok tekintetében abszolút a sci-fi volt az uralkodó, közülük jónéhány új kedvencet is avattam. Az egyik legnagyobb büszkeségem, hogy ismét sikerült az Agave molyos kihívását teljesíteni, így nincs mese, jövőre már hagyományteremtés céljából ugrok neki. :)

Elképzelés vs. valóság

Nem múlhat el év fogadalmak kivesézése nélkül, az idei évben a “nem jó, de nem is tragikus” vált a mottómmá, ahogy összegzésre kerültek a tervezett dolgaim:

  • minimum 5 sorozatot befejezni

Csupán egy sorozatot sikerült befejezni (kettő lett volna, ha időközben ki nem derül, hogy a lezártnak hitt Az idő gyermekeinek készül az újabb része… :D), de pozitív hozadéka mégiscsak lett: sokkal nagyobb figyelmet szenteltem a sorozatokra, mint eddig bármikor. Összesen 7 sorozatot sikerült folytatni, és már nem érzem azt a nagy ellenállást, mint ami eddig bennem volt a szériákat illetően, így jövőre ezt a vonulatot igyekszem folytatni.

  • inkább az e-könyves vásárlást preferálni

Mindig mindenre tudok kifogást keresni, most ezúttal a képregények lettek a ludasok az egyensúly felborítását illetően: a 88 beszerzett könyvből 31 volt csupán e-könyv, 18 pedig képregény, így mondhatnám, hogy ha azok nem lettek volna, minden másképp lett volna, de én örülök annak, hogy így történt, meglátjuk, hogy alakul mindez majd a 2023-as évben.

Amiket teljesítettem:

  • kevesebb könyvet beszerezni, mint 2021-ben (2021-ben összesen 111 könyv került hozzám)

Sosem voltam még olyan fegyelmezett könyvvásárlások tekintetében, mint most, szinte alig csaptam le akcióra – az e-könyvesek mondjuk kivételek, mert nem sokszor adódnak -, már sokkal átgondoltabbak a tömeges beszerzéseim, és leginkább az új megjelenésekre korlátozódnak az egyes kiadóknál, ezzel is támogatva őket. A 88 könyvet még mindig soknak érzem ugyan, de azért lényegesen kevesebb, mint 2021-ben.

  • 5 %-kal növelni a saját könyveim olvasottságát

42 %-ról indultam, végül éppen meglett a 47%.

  • elolvasni Jeff VanderMeer minden eddig megjelent magyar művét (kivéve az Expedíciót, mert azt már olvastam)

Ugyan a Borne pár fejezete átcsúszott 2023-ra, de úgy gondoltam megengedő leszek önmagammal szemben, és mivel a bejegyzést most tettem közzé, bőven belefért.

  • többet blogolni (2021-ben 13 bejegyzést publikáltam)

Ez is hajszálon múlt, végül 14 posztot írtam.

Kedvenceim az évben

10. Charles Burns: Fekete lyuk

9. Brian K. Vaughan: Saga

8. Brian K. Vaughan: Paper girls

7. Veres Attila: A valóság helyreállítása

6. John Scalzi: A Kaidzsú Állatvédő Társaság

5. Simon Jimenez: Elveszett madarak

4. Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…

3. Adrian Tchaikovsky: A pusztulás gyermekei

2. Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem

1. Frank Herbert: A Dűne

Ezt szeretném 2023-ban

Újfent nagy tervekkel vágok bele a 2023-as évbe, a sci-fi mellett ezúttal elkalandozok a fantasy irányába is, a megannyi űrkaland után áhítozok valami igazán lenyűgöző, valóságtól elrugaszkodott világra. Lássuk hát:

  • Agave Könyvek olvasási kihívásának teljesítése
  • 3 hónap könyvvásárlás nélkül
  • 3 nagyszabású fantasy elolvasása (nagyszabásúként most az epikus, heroikus, vagy a 600+ oldalas fantasy-kra gondolok)
  • Elolvasni a Vörös lázadás sorozatot az új rész megjelenése előtt
  • 5 könyv az északi féltekéről (író vagy helyszín által)
  • Új író felfedezése, akitől minimum 2 könyvet elolvasok
Beállításaim
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments